Mozi, mozi, mozi

Szabadságon vagyunk, kikapcsolódunk, mi pedig szeretünk moziba járni.

Új(élet)Zélandon

Az eddigiekhez képest már szinte unalmasan telt ez a hónap, semmi felmondás, költözés és szokásos kalandok. Azért megpróbálok egy rövid helyzetjelentést és értékelést adni.

Karácsonyi készülődés

Már egy ideje nem írtunk, így most igyekszem bepótolni, ami elmaradt és elmesélem mi történt velünk az elmúlt hetekben.

Könyvesposzt 2.

Mivel ezen a héten többször már nem mondtam fel, úgy tűnik kevesebb idő marad olvasásra, de azért haladok valamelyest a hozott anyaggal. Ezúttal két könyvet szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani:

Waihi beach egy decemberi szombaton

Miután megmásztunk pár hegyet egy picit elegünk lett a teljesítménytúrákból és úgy döntöttünk, hogy lötyögünk egy napot az óceánparton. El is indultunk a Coromandel-félsziget irányába, de nem jutottunk addig, a Waihi beach szépsége marasztalt minket a Taurangai öbölben.

Álláshalmozó

Ma ismét munkanélküli lettem ...

Történt, hogy a múlt héten elkezdtem dolgozni az autóalkatrészgyár despatch részlegén. Maga a munka nem volt szellemileg túlzottan megerőltető, azonban az egész rendszer alapos átalakításra szorult és ebben a dologban igencsak számítottak az ötleteimre. Szóval a dolog kezdett szépen alakulni.

Újvilág

Tegnap operát láttunk: a Hamiltoni Lido Cinema élő közvetítést adott a New York-i Metropolitan Opera Don Giovanni előadásáról. Egy kovábbi posztban írtam, hogy a Bolejn Annára készülünk, arra végül nem jutottunk el, de Mozart fantasztikus zenéje és a Metropolitan operaház társulata kárpótolt minket a kihagyott darabért. Ez a közvetítéssorozat nagyon színvonalas, főleg ha az ember mostanában nem készül New Yorkba. Az évadban lehet még számítani Wagnerre, Verdire és Massenetre, csak hogy néhányat említsek a repertoárból.

Gyorshír

Ma voltam az autóalkatrész gyártónál, egymás tenyerébe csaptunk. A DHL ígérete ellenére nem jelentkezett. Az első nap nem volt túl izgalmas, de az első pár napból majd összegyúrok valami érdekeset. Annál is inkább mert az önkéntesmunka is alakul a MOTAT-nál! Bocsánat a poszt hosszáért, de már négy hónapja nem dolgzotam, egy kissé elfáradtam. De ami késik nem múlik és egyéb igazságok!

Munkakeresés 5, Állásinterjú 4. 5. 6. 7(?)

Szeretném bejelenteni, hogy a Munkakeresés és Állásinterjú rovatok utolsó vezetője is beadta a minap felmondását, ezért újabb jelentkezők megjelenéséig a rovat várhatóan szünetelni fog. Mivel a szerkesztőségben nem hiányzik a rovat, nem forszírozzuk a felvételt.

Kertész lesen

Úgy döntöttünk, hogy követjük az itteni divatot és magunk is kertművelésbe fogunk. Errefelé a fél ország ezt teszi, és nem csak azért mert a zöldség ára meglehetősen borsos (egyébként ez téma volt a miniszterelnök jelöltek vitáján is, szóval türelmetlenül várjuk a szociális paradicsomot), hanem mert jól el lehet vele lenni. Ezt az éghajlatot a zöldségtermesztésre találták ki. Eső van dögivel, de azért időről időre a nap is kisüt.

Választások Új-Zélandon

Habár Új-Zéland nem köztársaság, a hatalom gyakorlásában szinte kizárólag a népképviselet elve érvényesül, ezért aztán rendszeresen, 3 évente tartanak parlamenti választásokat. Így például most, az év végén.

Mt. Karioi

Szombaton megmásztuk a második hegyünket Új-Zélandon, a Mount Karioit. A hegy Raglantól délre található, 756 méter magas. A legenda szerint ez a hegy, az Alvó Hölgy, a nem túl messze található 959 méter magas Mount Pirongia húga. Ez a magasság elsőre nem tűnik magasnak, de a túraútvonal kinduló pontja egy parkoló a tengerszintől alig valamivel feljebb. Továbbá az amiért a puszta számokhoz kritikusabban kell viszonyulni, mint a Börzsönyben az, hogy a megmászandó hegyig vezető út sokszor jóval hosszabb és kevésbé kiépítettebb.

Állásinterjú 3.

Éppen a targoncás tanfolyamon voltam, amikor telefonon kerestek. A DHL-től hívott egy hölgy, hogy hívjam vissza a megadott számon egy állással kapcsolatban. Mikor hazaértem megnéztem az álláskereső naplómat és a DHL-es sort eléggé az elején találtam meg, vagy egy hónapja jelentkeztem hozzájuk. Mikor egy picit kiműveltem magam, felhívtam a számot.

Munkakeresés 4.

Szeretném azt hinni, hogy a posztok elmaradása az utóbbi időben a lázas munkakeresésre fordított idő eredménye és bizonyos értelemben ez nem is áll messze a valóságtól.

Búcsú a farmtól

Hétfőn kedvenc itteni hobbinknak éltünk és elköltöztünk. Előző nap búcsút vettünk a farmtól és ez alkalomból, valamint abból az alkalomból, hogy a gyümölcsfák elkezdtek virágozni készítettem néhány hipergiccses képet:

Zöld Új-Zéland

Most, hogy már egy hónapja dolgozom a kiwi környezetvédelemben ideje, hogy jó emberi szokás szerint általánosítsak és messzemenő következtetéseket vonjak le. Így később lehet, hogy az egészet vagy egy részét visszavonom majd.

Átlagos hétfő

A holnapi két szempontból is különleges nap lesz Új-Zélandi életünkben: költözünk Hamiltonba és a munka ünnepe miatt nem kell dolgozni menni.

Szaporulat

Itt a tavasz és ez azt jelenti, hogy mindenféle élőlényből egészen kis kiadásban jelentkeznek újak a farmon. Kétségkívül a legjelentősebb esemény egy csikó, tegnap éjjel jött a világra.

A munkásosztály helyzete Új-Zélandon a dialektikus materializmus szemszögéből I.kötet

Hétfőn komoly fejlődésen mentem át, ami a munkásosztályhoz való tartozás élményét illeti. Két embernek köszönhetően két napi munkához jutottam:

Coromandel félsziget

Múlt hétvégén a Coromandel félszigeten múlattuk az időt, ami jellegzetesen helyi szokás, ugyanis itt Waikatoban sokan járnak oda nyaralni és persze karácsonykor strandolni.

Jogosítvány

Az Új-Zélandi kiadású igazolványok gyűjtésében újabb lépést tettem előre. Tegnap sikeresen letettem az itteni jogosítványhoz szükséges gyakorlati vizsgát. A magyar jogosítvánnyal, illetve annak hiteles fordításával (ilyenformán a nemzetközi jogosítvány is megteszi) egy évig lehet vezetni az országba való belépéstől számítva. Azonban túl azon, hogy a CV-ben jobban mutat, munkavégzést gépjárművel csak helyi jogosítvánnyal lehet művelni, szóval nekiugrottam.

Költözés + Munkakeresés3

Újra elköltözünk.

Te Kauwhatával az volt a célunk, hogy elérhető közelségben maradjunk Aucklandhez, ugyanakkor még Gabi is be tudjon járni dolgozni. Egy hónap után úgy tűnik, hogy a dolog nem hoz annyit, mint amennyibe kerül. Gabinak 160 kilométert kell vezetnie minden nap, így aztán este már nem nézzük meg a Keresztapa összes részét. Ezen felül egy igen komoly összeghez segítjük hozzá a olajtársaságokat minden hónapban, amit szintén nem szeretnénk folytatni, mivel a dolgok jelenlegi állása szerint minden hónapban egy kicsivel többet költünk, mint ami bejön és ez az álmoskönyv szerint nem szerencsés. Másfelől gyönyörű ez a hely, mindenképpen megérte itt lakni egy darabig.

Könyvesposzt

A könyv nálunk létfeltétel, ezért aztán hoztunk is egy fél zsák könyvet! Igyekeztünk úgy összeállítani egy csomagot, hogy legyen benne klasszikus és kortárs szépirodalom, tudomány és lektűr is. Előbb-utóbb elkezdünk angol nyelven is olvasni, de előbb kivégezzük amit hoztunk:

A piszkos anyagiak

A be és kivándorlás nem olcsó mulatság. Nem tudnék egy összeget mondani arra, hogy mennyi a minimum amivel érdemes kijönni, vagy leginkább azt mondanám, hogy az isten pénze sem elég.

T-bone

Egyszer Magyarországon próbáltam steaket sütni. Az eredmény olyan lett, hogy még egy legszebb férfikorában lévő cápa is elhasznált volna egy fél tucat fogsort az elfogyasztásához. Annak ellenére, hogy a puszta elvileg tele van olyan marhával, aminek a húsa is fogyasztható, a boltokban a hentesnél kapható marha állaga cipőtalphoz korrelál leginkább. Ennek oka, hogy szinte kizárólag a kiöregedett tejelő marhákat vágják le, hogy aztán jobb esetben egy speciális titánium övezetből készült darálón ledarálják. Na de Új-Zéladon!

Első munkahét

Ledolgoztam első kiwi-földi munkahetemet. A cég kicsi, mindössze 7-en vagyunk, velem együtt, így elég családias a hangulat. Mindenki laza és nagyon biztat, hogy hamarosan mindenbe bele fogok jönni. Eddig minden nap a sok információtól zúgó fejjel jöttem el, úgyhogy valami csak kialakul...

Dóriáknál Waihekén

A hétvégére kaptunk egy nagyon kedves meghívást, Dóriéktól, aki osztálytársam volt a gimnáziumban. Azt kell, hogy mondjam, hogy osztályunk meglehetősen felülreprezentált Új-Zélandon. Köszönjük a kellemes hétvégét ezen a csodás szigeten. Íme néhány kép:

RWC

Az első kérdés, ha egy boltba bemegyek, hogy nézem-e a RWC-t. Rugby World Cup.

Állásinterjú 2.

Ma én is letudtam az első itteni interjúmat, ami minden bizonnyal nem is lesz az utolsó.

MOTAT - Aviation Display Hall

Az Aucklandi Közlekedési Múzeum (MOTAT - Museum Of Transport And Technology) nemrég nyitotta meg a felújított repülési szekcióját, úgyhogy Gabi nem úszta meg, hogy eljöjjön velem megnézni!

Szennyvíztisztító - Auckland

Mentorom az aucklandi szennyvíztisztító vezető környezetmérnöke, így első találkozásunkkor be is vitt az üzembe megmutatni, hol is dolgozik, illetve hova is kerül egész Auckland szennyvize és csapadékvize.

Munkakeresés 2. - segítők

Az ember azt hinné, hogy kézbe kapja a vízumot aztán mehet amerre lát, de ez nem teljesen igaz. Új-Zélandon léteznek állami és privát szervezetek, akik azért vannak, hogy a bevándorlókat segítsék. Senkinek nem jó, ha egy idő után az ember szépen hazakullog, mert nem tudta eladni magát.

A farm, ahol élünk

Beköltöztünk hát kis lakásunkba, ami tulajdonképpen egy farm a Megyében. A farm tulajdonosai a mellettünk lévő házban laknak, amiben egy fogadót is működtetnek. A kis ház, ahol lakunk körülbelül 40 nm lehet, van benne nappali amerikai konyhával, hálószoba és fürdőszoba, valamint tartozik hozzá egy kis kertrész is. Az ablakok a sűrű bozótra néznek, a kertben narancsfa és virágok vannak. A farmon él három kutya, egy rakás tyúk és kakas (van friss tojás) és két ló is. Az egész lakás nagyon kedves és otthonos.

Munkakeresés 1

Alighanem ez az egész folyamat legnehezebb része. Eddig a történet csak arról szólt, hogy idáig eljussunk, innen jön a legbonyolultabb rész.

Láttunk élőben kiwit!!!

Kiwit életünkben először az Aucklandi állatkertben láttunk, és nagyon viccesek, de sajnos nem tudtuk lefotózni őket, mert a helyen ahol vannak az igényeikhez igazítottan félhomály van. De így is jól láthatóak, ahogy mászkálnak összevissza és mindenféle rovarok meg kukacok után turkálnak a földben. A kiwi Új-Zéland kabalaállata, a nagy kedvenc, itt őshonos és csak itt él. A kiwi egyébként az egyetlen madár, amelynek szaglószerve a csőrének nem a feje felőli végén helyezkedik el. A madár röpképtelen és nem is lát túl jól, elsősorban a szaglása segítségével tájékozódik, termetre pedig (az általunk látott északi-szigeti barna kiwi, merthogy több alfaja van) körülbelül tyúk nagyságú.

Költözés a Megyébe!

Megértem azt a pillanatot, hogy vidéki leszek. Pénteken elhagyjuk Auckland városát, legalábbis ami a lakhatást illeti. Gabi Waikatoban, Cambridgeben kapott munkát, ezért úgy döntöttünk, hogy nekem akkor lesz a legnagyobb esélyem, ha Auckland viszonylagos közelségében maradunk.

Vasárnap Kelly Tarltonéknál

Úgy gondoltuk, hogy volt elég történés egy kis kikapcsolódáshoz, ezért vasárnap elmentünk a Kelly Tarlton's Antartic Encounter and Underwater World-be. Mindjárt jönnek a képek, de előtte magvas gondolataim:

Menekülés a mormonoktól

A blog indításakor megigértük, hogy arról is beszámolunk, ha valami nem úgy sikerül mint, reméltük, vagy terveztük. Mindenekelőtt revidiálnom kell magamat, mivel a második homestay-ünkről szóló cikk, sajnos fél igazság lett. Amikor a posztot elkezdtem írni, először leírtam a szállásadónk jellemével kapcsolatos fenntartásainkat. De aztán gyorsan kitöröltük, mert úgy gondoltuk, hogy nem kéne negatív dolgokat leírni olyanokról, akik befogadnak az otthonukba.

Na, ez utóbbi már nem érvényes, mert ma reggel kiraktak minket. Ez persze nem jelenti azt, hogy most szaftos dolgokat fogok írni, az ex-szállásadónk jelleméről. De azért ez egy értékes tapasztalat, amit mindeképpen érdemes megosztanom.

Szervezés: Minden megvan ...

Valahogy úgy alakult, hogy a szervezés rovat befejező részét egy időben írhatom egy másik korszakos eseménnyel. Gabinak ma elküldték a szerződését és ezt már én is - aki iszonyatosan babonás az elkiabálást illetően - le merem írni! :) A papír ami ezt lehetővé tette:

Állásinterjú

Hétfőn megvolt az első kiwi állásinterjúm. Mondhatom, hogy jól sikerült, a másik oldal véleménye szerint is, ugyanis kaptam egy munkaszerződést. A cég környezet- és munkavédelmi tanácsadással foglalkozik (előbbit csináltam otthon is) és a Waikato régióban, Cambridge-ben van. Ezen kívül a tűzveszélyes gázok kezelésére is fel vagyok már jogosítva Új-Zélandon. Erről bővebben lejjebb.

Készülődés: hivatalos ügyek

A készülődés leírásával némileg elmaradtam, de most kicsit bepótolom ezzel a poszttal. Eddig beszéltem a bankról, jogosítványról, telefonról, most jöjjenek a hivatalok és egyéb apróságok.

Közlekedés Aucklandben és környékén

Szerény, két hetes tapasztalatainkat szeretném e helyütt megosztani. Azonban előny, hogy a városnak két teljesen másik részében is laktunk már, voltunk Waikato régióban kétszer, Auckland környékén is több helyen, és szinte minden közlekedési eszközt kipróbáltunk már.

Regional Parkok hétvégéje

Ezen a hétvégén látogatást tettünk az Aucklandi régió 25 védettséget élvező parkjából 2-ben: a Long Bay Regional Parkban és a Wenderholm Regional Parkban. A Shakespeare Regional Parkba is el szerettünk volna menni, de az kártevőirtás miatt kb. december közepéig zárva lesz. Ez egyébként egy lőtér mellett található, így kétféle halálos veszélyt jelző tábla is ki volt téve: balra az éleslövészettől, jobbra pedig a kártevőirtótól fogunk felfordulni. Így megfordultunk inkább.

Este a Mormonoknál

Ismerősek Budapesten a télen-nyáron ingben-zakóban járó névtáblás srácok, akik téríteni szoktak?

Igen? Náluk lakunk ...

Főzés

Úgy döntöttünk, hogy többek között a szociális háló mielőbbi kiépítéséhez, a HeplX-en keresztül homestayben fogunk lakni. Ami ez esetben azt jelenti, hogy kapunk egy szobát és napi kétszeri étkezést, némi házimunkáért. Történetesen a mi esetünkben ez leginkább vacsora főzést jelent 5-6-7 személyre.

Szervezés: fordítás, nyelvvizsga, orvos

Sikerült az összes elméleti kérdést tisztázni. Ekkor az ügy átkerült egy másik szintre. Kiderült, hogy azok vagyunk akiknek a pályázatban leírtuk magunkat.

Kirándulás - Piha beach

Azt hiszem megtaláltuk a világ egyik legszebb országát. Valószínűleg ezt még sokszor le fogom írni ebben a blogban.
Körülbelül 40 km-re Aucklandtől van Piha beach. Még otthon, jó sokáig ez a part volt a képernyő háttérképem, egészen furcsa és nagyon jó érzés élőben is látni végre. Ez nem igényel sok kommentárt, beszéljenek magukért a képek:

Autó

Megvan az autónk!!! Első autónk egy Toyota Corolla, 1996-os és kiváló állapotban van (szerelő tanúsítja). Egy idős bácsitól vettük, aki eddig féltő gonddal őrizte és viselte gondját. Most már a miénk. A vasárnapi autópiacon vettük, ami egy lóversenypálya parkolójában foglal helyet. Van itt minden: sok autó mindenféle kategóriában, szerelők, tulajdonosváltást intéző pultok és hot-dog is.

Szervezés: Öröm, ijedtség, rohangálás

A szervezés mesével már egy ideje elmaradtam, mert közben nagyon mozgásban voltunk. De most két állás pályázat küldése között lazításképpen:

Újabb élmények

Újabb felfedezést kell közölnöm veletek: itt a Budapesten megszokott galambok helyett sirályok vannak a városban "háziállat" gyanánt. Fehérek, kecsesek és gyönyörűek. Itt mászkálnak mindenhol és ennivalót keresnek.

Tegnap átmentünk komppal az öböl másik oldalára, Davenportba. Ez egy félsziget az Aucklandi-öbölben, ahová rendszeresen jár a komp Auckland Central-ból, illetve autóval is át lehet menni (ami nekünk még nincs, de bringát vittünk). Davenport nagyon szép, homokos partokkal, szépen ápolt zöld fűvel, fákkal, pálmákkal, sirályokkal és rengeteg vitorlással. Az egész olyan, mintha valami giccses amerikai filmsorozat helyszíne lenne a környék. Gondoltam is, de jó lenne itt egy házacska, persze biztos aranyárban mérik...
Egy dolgot azonban még bringázás közben sem szabad elfelejteni: baloldali közlekedés van, azaz először jobbra majd balra néz, csak aztán megy át, különben kivasalják. Majd megszokjuk.

Auckland - első napok

Megérkeztünk! A repülőn fáradtsággal keveredett izgalommal sok órán át vártuk ezt a pillanatot. Végre megláthattuk új otthonunkat. Az első benyomásaim Aucklandről nagyon jók voltak, bár még szinte semmit sem láttunk belőle az eltelt szűk 3 nap alatt.

Megérkezés

A Mayflower helyett a Jetstar hozott minket az új világunkba. Remélem a túlélési arány is egy kicsit más lesz, az előbbiek háromnegyede ugyanis nem élte meg tavaszt, Thanksgiving ide vagy oda. Még nem jelentkezett a "tíz perce vagyunk itt és még mindíg nincsen munkánk" pánik, de néha mocorog valami.

Készülődés: folytatás

Ezzel a poszttal visszamennék az időben és folytatnám legutóbbi írásomat az utazás előkészületeiről. Tehát visszamegyek a múltba, hogy a még múltabbról jövőben beszéljek. Minden világos, ugye?

Úton 2. Szingapúr - kaja

Szingapúr és Gabi haja még mindíg tart! Mindenekelőtt hála a KLM-nek, hogy elhozott minket idáig.

A magyaroszági nyár után bármelyik évszak Szingapúrban mellbevágó. Hála a trópusi éghajlatnak, minden fantasztikusan zöld, ráadásul eltérően a dél-kelet ázsaiai gigapoliszoktól, elképesztően tiszta! Maga a város egy külön posztot érdemelne a maga spártai szabályaival (már a repülőn kiosztott landing card figyelmezetet, hogy a kábitószer csempészését akár halálos ítélet is követheti), elég most annyi, hogy rágót senki ne vigyen oda.

Úton

Hát elindultunk!

Épp Amszterdam, aztán Szingapúr, majd végül Auckland.

Készülődés - indulás!

Elhagytuk az albérletet, minden cuccunkat becsomagoltuk. Holnap indulunk. Kezd valósággá válni az egész. Nehéz volt elképzelni ezt a pillanatot másfél évvel ezelőtt, mikor elkezdtük az egész pörgést.
Az előző hetet a barátoktól és a családtól való búcsúzással töltöttük. Ez elég kemény hét volt, legalábbis engem megviselt. Mikor jöttök megint? - kérdezi mindenki, amire én csak a vállamat vonogatom, hogy ha a Delphoi jósda lennék, akkor tudnám talán megmondani. Egyetlen dolog biztos eddig számunkra: Budapest - Amszterdam - Szingapúr - Auckland.

Szervezés: várakozás, győzelem

EOI a poolban.

Az előző évben a mi pontszámunkkal két hónapos várakozásra számíthattunk. A következő időszak állandó programja az INZ honlapján a hírek olvasása minden második csütörtökön. A februári beadást követően a ponthatárok eleinte az előzőhöz évhez hasonlóan alakultak. Csakhogy az eddig tapasztalt tavaszi ponthatár csökkenés sehogy sem akart bekövetkezni. Az idegeinket tovább borzolta az áprilisi emelkédés, ami a nyár elejéig tartott.

Harc a kilókért!

Fejenként 40 kiló feladva, 10 kiló kézipoggyász, maximum és nem több.

Ma a reptéren ruhás főpróbát tartottunk. Csupán egy otthoni mérlegünk van, amivel eddig tavaszonként ijeszgettünk magunkat. Ezért aztán, úgy gondoltuk, hogy kimegyünk és lemérjük a cuccot! 7 kiló túlsúlyban vagyunk ...

Szervezés: csapjunk bele!

Letelt a kiszabott három hónap, az információk beszerzése a döntéshez. Még mielőtt végleg belecsapnék az Új-Zélandi irányú szakmai alapú bevándorlás rejtelmeibe, megosztanék egy dilemmát, ami mentén kellett döntenünk.

Nekünk nincsen rokonságunk a déli féltekén, Gabi szakmája Környezetvédelmi mérnök, ami úgy tűnt, nem egy rossz kezdet a szakmai alapú bevándorlásnál. A másik opció a tanuló vízummal történő kiutazás. Ennek van egy nagy előnye: viszonylag gyors ügyintézést kínál. Ez az opció mindkét országra, Ausztráliára és Új-Zélandra is érvényes. Azonban elvetettük, mivel a hátrányokkal érdemes számolni. Mindkét országban ez a vízum típus korlátokat jelent a munkavállalásban: különböző idejű rész-munkaidős munkavállalást tesz lehetővé. Ezen felül ez a vízum típus addig, vagy kicsivel tovább érvényes amíg tanulsz. A suli nem olcsó mulatság, ha hosszabbítani akarsz, akkor tovább kell tanulnod. Úgy döntöttünk tehát, hogy a szakmai alapú, rögösebb és hosszabb idejű ügyintézését választjuk, egy tartósabb megoldás reményében.

Szervezés: kezdetek

Valamivel kevesebb, mint két éve döntöttük el, hogy szerencsét próbálunk máshol.

Az első brainstorming alatt a következő szempontokat határoztuk meg: első sorban angol nyelvű ország és inkább Európán kívül. Az elején kizártunk bármilyen illegális utat. Az Egyesült Államok 19. századot idéző bevándorlási szabályozása miatt az elején elvérzett. Amit sikerült megtudnunk, az alapján azt a következtetést kellett levonnunk, hogy ha valaki tartós megoldást szeretne, töltse ki a zöldkártyalottót! Tehát Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

Bemutatkozás: Gabi

Kedves Naplónk!

Eddig egyetlen egyszer kezdtem el naplót írni egész életemben, de két nap után abba is hagytam. Valahogy nem tartottam a magaménak ezt a kifejezésmódot. Illetve inkább a kézírásomat nem kedvelem annyira, hogy állandóan olvasgassam. Most viszont valami fontos történik, és erről szeretném ha minél többet megtudnátok. Nem ígérem ezt a naplót mindig mélyen személyesnek, de igyekezni fogok visszaadni mindent, ami lényeges.

Bemutatkozás: Balázs

Kedves Olvasó,

Elindítjuk ezt a blogot, mert szeretnénk ismerőseink, barátaink és családunk egy nagyobb köréhez eljutni egy nagyon távoli helyről. Gabival, feleségemmel Új-Zélandra költözünk két hét múlva. Nem tudjuk mit hoz a jövő, de ennek a blognak a hangvételét személyesre igyekszünk szabni. Ugyanakkor, mivel a téma meglehetős közérdeklődésre tart számot, lesznek olyan posztok is, amikben megosztjuk a legfrissebb tapasztalataink a kivándorlás technikai részleteiről.