Szingapúr és Gabi haja még mindíg tart! Mindenekelőtt hála a KLM-nek, hogy elhozott minket idáig.
A magyaroszági nyár után bármelyik évszak Szingapúrban mellbevágó. Hála a trópusi éghajlatnak, minden fantasztikusan zöld, ráadásul eltérően a dél-kelet ázsaiai gigapoliszoktól, elképesztően tiszta! Maga a város egy külön posztot érdemelne a maga spártai szabályaival (már a repülőn kiosztott landing card figyelmezetet, hogy a kábitószer csempészését akár halálos ítélet is követheti), elég most annyi, hogy rágót senki ne vigyen oda.
Csak három napunk van itt, de azért megpróbáljuk végigenni az összes negyedet. Az érkezés miatt, az első nap délutánján voltunk a legelgyötörtebbek, ezért a kínai konyhával kezdtünk. Képről való választás után empirikus módszerrel kiderítettem, hogy rizslevest eszek disznóbelsőséggel. Amikor ez utóbbi koncentrációja elérte a határértéket, úgy döntöttem inkább a sült dolgokkal próbálkozom. Sokkal több szerencsém volt a tavaszi tekercs féleségekkel, amiből vagy öt félét lehet kapni legalább. Azt hiszem a pesti sarki kínai étterem után meglehetősen felületes ismereteim alakultak ki a konyháról. Valójában, sokszor annyiféle étel kapható és ízben is sokkal változatosabb.
Második nap Koloniális negyed, kaja nélkül. Az angolok sikeresebbek voltak a gyarmatosításban, mint a főzésben. Ehelyett indiai, itt minden finom volt, viszont lassan kezdünk curry és egyéb keleti fűszerektől illatozni, így holnap pizza nap lesz! Viszont rájöttünk ma egy titokra, egy kínai édesség boltban: a főételekbe csirkelábat, hal fejet és egyéb amúgy nem hasznosítható húst tesznek. Idáig rendben is, hiszen tényleg nagy művészet ennyi embert ettetni, és az eredmények amúgy kiválóak! Viszont, akkor hová kerül az a rengeteg színhús? Megfejtés: az édességbe! Ma kinéztünk egy gyönyörű rízsfelfújtat, amikor a második falat után Gabi arcán a döbbenet jeleit véltem felfedezni. Dísznóhús volt benne és zsír! Ez még ne legyen elég, csípős szószt és cukrot hoztak hozzá! Itt már kezdhettünk volna gyanakodni. Holnap befejezzük, az ismeretlen kulináris élvezetekben való elmerülést!
Amúgy is holnap, szombaton indulunk végcélunk, Auckland felé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése