Auckland - első napok

Megérkeztünk! A repülőn fáradtsággal keveredett izgalommal sok órán át vártuk ezt a pillanatot. Végre megláthattuk új otthonunkat. Az első benyomásaim Aucklandről nagyon jók voltak, bár még szinte semmit sem láttunk belőle az eltelt szűk 3 nap alatt.

Az első ami feltűnik az újonnan érkezőnek az a tisztaság és a rendezettség. Minden nagyon szép és ápolt, az utcák, a zöld területek az utak mellett, a kertek, a házak. A második, ami feltűnt rögtön az az érdekes növényzet: itt most tél van, ennek ellenére sok fa virágzik és érik a narancs és a citrom a kertekben. Ezen kívül a rendkívül gazdag és sokféle pálmapopuláció ejtett ámulatba. Maradjunk annyiban, hogy nem sok növényt ismerek az itteniek közül, eléggé különleges a vegetáció, nem csoda, hogy féltő gonddal védik a behurcolt kórokozóktól és egyéb idegen behatásoktól (ennek ékes példája a reptéren vigyázó Biosecurity osztag).

Az első napok főleg ügyintézéssel és mászkálással teltek: bank, posta, telefon, adószám igénylés.
Összességében az ügyintézés gördülékeny, rendkívül egyszerű és gyors, mindenki előzékeny, kedves, beszédes és nagyon laza. Mondta is a japánból érkezett banki ügyintéző mikor a toll halványsága miatt bosszankodtam aláíráskor, hogy lazítsak, mert itt mindenki laza és senki sem görcsöl ilyesmin, én se tegyem. Ezen mindannyian jót mosolyogtunk.

Eddig Aucklandből a belvárost láttuk valamennyire, illetve Glen Edent, ahol lakunk, valamint a kettő közötti vasútvonal menti tájat. A belvárosban rögtön feltűnik az ezerféle náció, ezerféle kultúra találkozása, ami nagyon izgalmassá teszi a várost. Viszont ebből következően a népesség által beszélt angol eléggé változatos, a buszsofőrt például egyenesen nem értettem annyira erős ázsiai akcentusa volt. A kiwi akcentus egyébként számomra általában követhető, rosszabbra számítottam. Persze még nem találkoztam más régiók szülötteivel egyáltalán.

Ami eléggé kellemetlen az a hideg a házban, ezt azért nehéz tolerálni. Itt nem nagyon van fűtés (maximum villanyradiátor és kandalló), a házak többnyire nincsenek szigetelve és szimpla de hatalmas ablakok vannak, ami a maradék meleget is kieregeti a szabadba. Így nem marad más, mint minél több ruhát felvenni és várni a tavaszt. Azért furcsa, hogy egy ennyire "zöld" ország az utcát fűti, ahelyett hogy szigetelne. Na mindegy, biztos van ennek valami oka.
Egyébként Új-Zélandon a napokban nagy havazások voltak, tele voltak vele a hírek, de ez Aucklandet nem érintette igazán, itt csak dara esett és a helyiek szerint szokatlanul hideg van. Ez nagyjából 8 fokot jelent napközben.

Összefoglalva az első napok benyomásait azt mondhatom, hogy jól érezzük magunkat, nagyon sok elintéznivalónk van, lassan kezdjük az állásvadászatot és várjuk a tavaszt, de nagyon.