EOI a poolban.
Az előző évben a mi pontszámunkkal két hónapos várakozásra számíthattunk. A következő időszak állandó programja az INZ honlapján a hírek olvasása minden második csütörtökön. A februári beadást követően a ponthatárok eleinte az előzőhöz évhez hasonlóan alakultak. Csakhogy az eddig tapasztalt tavaszi ponthatár csökkenés sehogy sem akart bekövetkezni. Az idegeinket tovább borzolta az áprilisi emelkédés, ami a nyár elejéig tartott.
A ponthatár kérdés, nem csupán matematikai dilemma, még a szakmai bevándorlás kategórián belül sem. A kiválasztás során alcsoportokat képeznek, többek között aszerint, hogy a pályázat tartalmaz-e konkrét állás ajánlatot. Egy ilyennel simán lehet előzni pontszámban olyanokat akinek ilyen nincsen (például mi). Habár részletes statisztikát is közölnek a választás után, az említett alcsoport képzők miatt, sosem lehetünk egészen biztosak abban, hogy mennyire vagyunk a matematikailag lehetséges kiválasztástól.
A később a nyár nemcsak felmelegedést, hanem ponthatár csökkenést is hozott. Előbb az alcsoportok száma szaporodott, ami eleinte nem tünt bíztatónak, de késöbb rájöttünk, hogy ez nagyon nagy lépés volt számunkra. Lassan, de biztosan bővült a kritériumok által behatárolt terület, de az optimizmusunk a nyár végén kicsit alább hagyott, mert megint stagnálás következett, csupán egyetlen kategorától a mienkre! A hetek egyre csak teltek, közeledett a bűvős fél éves határ, amikor a pályázatunk kikerül a pool-ból. Ilyen esetben, be lehet fizetni még egy körre. Nyílván megtettük volna, mindazonáltal ez egy olyan pont volt, amikor el kellett gondolkodnunk a hogyantovábbon. Bőszen nézegettük a térképet, amikor már csak három nap volt hátra. Rutinból vártam a híreket az INZ honlapján, de megelőztek! Kaptunk egy email-t, hogy kiválasztottak! Megnyitották a kategóriánkat és gyakorlatilag az elsők között választottak ki minket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése