T-bone

Egyszer Magyarországon próbáltam steaket sütni. Az eredmény olyan lett, hogy még egy legszebb férfikorában lévő cápa is elhasznált volna egy fél tucat fogsort az elfogyasztásához. Annak ellenére, hogy a puszta elvileg tele van olyan marhával, aminek a húsa is fogyasztható, a boltokban a hentesnél kapható marha állaga cipőtalphoz korrelál leginkább. Ennek oka, hogy szinte kizárólag a kiöregedett tejelő marhákat vágják le, hogy aztán jobb esetben egy speciális titánium övezetből készült darálón ledarálják. Na de Új-Zéladon!

Első munkahét

Ledolgoztam első kiwi-földi munkahetemet. A cég kicsi, mindössze 7-en vagyunk, velem együtt, így elég családias a hangulat. Mindenki laza és nagyon biztat, hogy hamarosan mindenbe bele fogok jönni. Eddig minden nap a sok információtól zúgó fejjel jöttem el, úgyhogy valami csak kialakul...

Dóriáknál Waihekén

A hétvégére kaptunk egy nagyon kedves meghívást, Dóriéktól, aki osztálytársam volt a gimnáziumban. Azt kell, hogy mondjam, hogy osztályunk meglehetősen felülreprezentált Új-Zélandon. Köszönjük a kellemes hétvégét ezen a csodás szigeten. Íme néhány kép:

RWC

Az első kérdés, ha egy boltba bemegyek, hogy nézem-e a RWC-t. Rugby World Cup.

Állásinterjú 2.

Ma én is letudtam az első itteni interjúmat, ami minden bizonnyal nem is lesz az utolsó.

MOTAT - Aviation Display Hall

Az Aucklandi Közlekedési Múzeum (MOTAT - Museum Of Transport And Technology) nemrég nyitotta meg a felújított repülési szekcióját, úgyhogy Gabi nem úszta meg, hogy eljöjjön velem megnézni!

Szennyvíztisztító - Auckland

Mentorom az aucklandi szennyvíztisztító vezető környezetmérnöke, így első találkozásunkkor be is vitt az üzembe megmutatni, hol is dolgozik, illetve hova is kerül egész Auckland szennyvize és csapadékvize.

Munkakeresés 2. - segítők

Az ember azt hinné, hogy kézbe kapja a vízumot aztán mehet amerre lát, de ez nem teljesen igaz. Új-Zélandon léteznek állami és privát szervezetek, akik azért vannak, hogy a bevándorlókat segítsék. Senkinek nem jó, ha egy idő után az ember szépen hazakullog, mert nem tudta eladni magát.

A farm, ahol élünk

Beköltöztünk hát kis lakásunkba, ami tulajdonképpen egy farm a Megyében. A farm tulajdonosai a mellettünk lévő házban laknak, amiben egy fogadót is működtetnek. A kis ház, ahol lakunk körülbelül 40 nm lehet, van benne nappali amerikai konyhával, hálószoba és fürdőszoba, valamint tartozik hozzá egy kis kertrész is. Az ablakok a sűrű bozótra néznek, a kertben narancsfa és virágok vannak. A farmon él három kutya, egy rakás tyúk és kakas (van friss tojás) és két ló is. Az egész lakás nagyon kedves és otthonos.

Munkakeresés 1

Alighanem ez az egész folyamat legnehezebb része. Eddig a történet csak arról szólt, hogy idáig eljussunk, innen jön a legbonyolultabb rész.

Láttunk élőben kiwit!!!

Kiwit életünkben először az Aucklandi állatkertben láttunk, és nagyon viccesek, de sajnos nem tudtuk lefotózni őket, mert a helyen ahol vannak az igényeikhez igazítottan félhomály van. De így is jól láthatóak, ahogy mászkálnak összevissza és mindenféle rovarok meg kukacok után turkálnak a földben. A kiwi Új-Zéland kabalaállata, a nagy kedvenc, itt őshonos és csak itt él. A kiwi egyébként az egyetlen madár, amelynek szaglószerve a csőrének nem a feje felőli végén helyezkedik el. A madár röpképtelen és nem is lát túl jól, elsősorban a szaglása segítségével tájékozódik, termetre pedig (az általunk látott északi-szigeti barna kiwi, merthogy több alfaja van) körülbelül tyúk nagyságú.

Költözés a Megyébe!

Megértem azt a pillanatot, hogy vidéki leszek. Pénteken elhagyjuk Auckland városát, legalábbis ami a lakhatást illeti. Gabi Waikatoban, Cambridgeben kapott munkát, ezért úgy döntöttünk, hogy nekem akkor lesz a legnagyobb esélyem, ha Auckland viszonylagos közelségében maradunk.

Vasárnap Kelly Tarltonéknál

Úgy gondoltuk, hogy volt elég történés egy kis kikapcsolódáshoz, ezért vasárnap elmentünk a Kelly Tarlton's Antartic Encounter and Underwater World-be. Mindjárt jönnek a képek, de előtte magvas gondolataim:

Menekülés a mormonoktól

A blog indításakor megigértük, hogy arról is beszámolunk, ha valami nem úgy sikerül mint, reméltük, vagy terveztük. Mindenekelőtt revidiálnom kell magamat, mivel a második homestay-ünkről szóló cikk, sajnos fél igazság lett. Amikor a posztot elkezdtem írni, először leírtam a szállásadónk jellemével kapcsolatos fenntartásainkat. De aztán gyorsan kitöröltük, mert úgy gondoltuk, hogy nem kéne negatív dolgokat leírni olyanokról, akik befogadnak az otthonukba.

Na, ez utóbbi már nem érvényes, mert ma reggel kiraktak minket. Ez persze nem jelenti azt, hogy most szaftos dolgokat fogok írni, az ex-szállásadónk jelleméről. De azért ez egy értékes tapasztalat, amit mindeképpen érdemes megosztanom.

Szervezés: Minden megvan ...

Valahogy úgy alakult, hogy a szervezés rovat befejező részét egy időben írhatom egy másik korszakos eseménnyel. Gabinak ma elküldték a szerződését és ezt már én is - aki iszonyatosan babonás az elkiabálást illetően - le merem írni! :) A papír ami ezt lehetővé tette:

Állásinterjú

Hétfőn megvolt az első kiwi állásinterjúm. Mondhatom, hogy jól sikerült, a másik oldal véleménye szerint is, ugyanis kaptam egy munkaszerződést. A cég környezet- és munkavédelmi tanácsadással foglalkozik (előbbit csináltam otthon is) és a Waikato régióban, Cambridge-ben van. Ezen kívül a tűzveszélyes gázok kezelésére is fel vagyok már jogosítva Új-Zélandon. Erről bővebben lejjebb.