Munkakeresés 5, Állásinterjú 4. 5. 6. 7(?)

Szeretném bejelenteni, hogy a Munkakeresés és Állásinterjú rovatok utolsó vezetője is beadta a minap felmondását, ezért újabb jelentkezők megjelenéséig a rovat várhatóan szünetelni fog. Mivel a szerkesztőségben nem hiányzik a rovat, nem forszírozzuk a felvételt.

A történet ott kezdődik ezúttal, hogy nagyjából három hete kezdtem abba a lélekállapotban kerülni, ami elengedhetetlen az Eltűnt idő nyomában hiányzó, maradék 11 kötetének megírásához, de mielőtt ötletet merítettem volna az Ullysesből, még a reflexeim küldözgették a pályázatokat, telefonáltak, lassan a seek.co.nz kezdett a vegetatív idegrendszerem részévé válni. A rövid és a hosszú relatív, kinek-kinek mennyi. Nyilvánvalóan számoltunk azzal, hogy benne van a pakliban, hogy akár az egyikünk, akár mindkettőnk hosszabb rövidebb időn keresztül lesz kénytelen munka nélkül lenni. De ettől még a mellőzöttség nem kellemes, hímezni meg mégsem kezd el az ember a mai időkben.

Aztán másfél hete hirtelen megnőtt az aktivitás. Először is elkezdtem újra felkeresni a Hamiltoni reptéren lévő vállalatokat, mivel már két hónapja színemet se látták, ideje volt a jelenlétemet tudatosítani. Az egyik, amúgy repülőgép karbantartással foglalkozó cég végzi a repülőgép kiszolgálást is és éppen felvétel is volt, a telefonból jövő hang szerint. Meg is beszéltünk másnapra, Péntekre egy interjút. Szépen elmentem és kiderült, hogy check-in (bár itt csikin-nek ejtik, amiért néha a baromfi feldolgozásra asszociáltam) tanfolyam indul, aminek az idejére ráadásul még valami fizetést is adnak. A dolognak apró szépséghibája, hogy utána csak részmunkaidős állások vannak ezen a területen, 9-16 óra között egy héten. Minekutána felvet a pénz minket, nem csaptam be magam mögött az ajtót. Kaptam néhány tipikus HR-es kérdést, amire nálam már a fülem mögött lévő play gomb megnyomásával is lehet választ kapni, lévén a kérdések varianciája meglehetősen csekély. Lement az interjú, szépen lefénymásoltak minden nálam lévő pecsétes papírt és fényképes kártyát. Plussz kaptam egy formanyomtatványt, amivel reptéri belépőt lehet igényelni, valamint egy ígéretet, hogy a jövő hét közepén kapok egy telefont, hogy mikor lehet menni drogtesztre, aztán pedig a tanfolyamra. Örömünk heti 9-16 óra tartományban korlátlan lett. A telefon jött, de remélt információk helyett egy elutasítással. Túlképzett, biztosan teljes állást keres (ezt egyébként meg is beszéltük, tehát nem volt titok). Szóval kapufa.

NA de aztán! Még pénteken kaptam egy tippet, egy vállalatnál keresnek éppen embert Hamiltonban. Egy despatch operator állás kiadó, egy autóalkatrészeket gyártó cégnél. CV ment, de őszintén szólva még nem láttam a kapcsolatot ezen terület és köztem. Viszont a telefon csörgött hamarabb, mint gondoltam és miután letudtuk a szokásos telefonos interjút, kaptam egy személyes meghívást. Ez az interjú sem különbözött a többitől, a tanultaknak megfelelően szépen meséltem a történeteket a STAR modulnak megfelelően (Situation, Task, Action, Result). Jó hangulatú volt az egész, de idáig már sokszor eljutottunk. Választ három nap után ígértek, amikor végeztek az összes jelentkezővel. Ezzel szemben már másnap csörgött a telefonom, hogy nem-e tudnék szerdán bejönni. Épp ráértem, szóval bementem. Itt már a General Manager is ott volt, ezért a szolid optimizmus kezdte átjárni a végtagjaimat. Kiderült, hogy arra kíváncsiak, hogy alkalmas lennék-e a Team Leader pozícióra is. Természetesen vadul bólogattam. Itt is jól elbeszélgettünk, majd a végén kaptam egy ígéretet, hogy felhívnak hamarost. Ez viszonylag hamarosan, aznap délután bekövetkezett. Kaptam egy ajánlatot, miszerint a team, aminek leader kell, még nem állt össze, de kezdjek el dolgozni a jövő hét hétfőn, mint Despatch Operator és mire letelik a próbaidő a csapat is összeáll, és ha szépen teljesítek vezethetem is! Ma reggel meg is kaptam az írásos job offert és a szerződést is. Drogteszt hétfőn, ne igyak túl sok vizet.

Na de ez nem minden. Kb. három hete voltam a DHL-nél interjún, hogy aztán egy időre titokzatos hallgatásba burkolózzanak. Na ezt tegnap megtörték, sőt a megtörés folytatódott személyesen is egy interjún, amin többen voltak mint egy Ákos koncerten annak fénykorában (4) ...