Tegnap operát láttunk: a Hamiltoni Lido Cinema élő közvetítést adott a New York-i Metropolitan Opera Don Giovanni előadásáról. Egy kovábbi posztban írtam, hogy a Bolejn Annára készülünk, arra végül nem jutottunk el, de Mozart fantasztikus zenéje és a Metropolitan operaház társulata kárpótolt minket a kihagyott darabért. Ez a közvetítéssorozat nagyon színvonalas, főleg ha az ember mostanában nem készül New Yorkba. Az évadban lehet még számítani Wagnerre, Verdire és Massenetre, csak hogy néhányat említsek a repertoárból.
A jegyeket egyébként Balázs meglepetésként vette, melléjük egy Lucrecia Borgiáról szóló könyvet is kaptam. Mivel amennyire lehetett feltankoltunk otthonról hozott könyvekkel, eddig nem vettünk ilyesmit itt, de azért már körbenéztünk a kínálatot illetően. Nagyon érdekes egy új könyvvilágba belecsöppenni, olyan művek, írók közül válogathatunk, akiknek otthon hírét sem hallottuk, legyenek akár kiwik, angolok, amerikaiak vagy máshonnan a nagyvilágból. Új ablak nyílt számunkra a világra, mindenképpen ki fogjuk használni.
Ha már a kultúrát választottam a poszt témájául, el kell mondanom, hogy Új-Zéland nem Európa; nagyon sok értelemben nem az. Az építészet szinte teljesen hiányzik, leszámítva a klasszikus újvilágbeli tornácos épületeket és anglikán templomokat, állandó operatársulat nincs, és a múzeumok is inkább maori és helytörténeti emlékekkel büszkélkednek, mintsem reneszánsz festményekkel. Színházban még nem voltunk, így erről majd akkor nyilatkozom, ha már láttunk pár darabot. Egyszóval a kultúrális élet nem hasonlítható mondjuk Londonhoz vagy New Yorkhoz. Ez adódik az ország fiatal korából, kis népességéből, illetve elszigeteltségéből. Ebből származik egyébként sok előny is, például a páratlan természeti értékek és az egészen laza és emberléptékű életmód. Egyébként a helyiek nagyon is kíváncsiak a világra, minden érdekli őket, ami európai vagy "Nyugati" kultúrtermék, magukat pedig nyugatinak tekintik, habár a Csendes óceánon élnek. Harcoltak is mindkét világháborúban az angolok oldalán, ezt az örökséget élénken ápolják is. Az itteni kultúra európai gyökerű, így számunkra könnyebben értelmezhető, mint például az ázsiaiak számára, de mégis sok mindenben különbözik a miénktől.
Az első fontos különbség a bizalom: az emberek megbíznak egymásban és ennek megfelelően is viselkednek. Ha valaki mond valamit, azt feltétel nélkül igaznak tekintik, ennek megfelelően az adott szó kötelez, a szóbeli megállapodásnak ereje van. A boltban automata, pénztáros nélkül kasszák is vannak, a moziban nincs jegyszedő, be lehetne menni jegy nélkül is, sok múzeumban becsületkassza működik. Nem zárják az autókat, házakat, irodákat, nincs biztonsági őr szinte sehol, a rendőrök egyedül és fegyver nélkül járnak. Utóbbiból már akadtak is problémák.
Másik nagyon szembetűnő különbség a széles társadalmi együttműködés: alacsony szintről induló szerves együttélés jellemzi a közösségeket, rengeteg a klub és csoportosulás, nagyon sokan vállalnak önkéntes munkát valahol, és egyszerűen odafigyelnek egymásra az emberek. Ennek pozitív hozadéka a bolttól kezdve, a bankon át, a munkahelyig mindenhol tetten érhető. Például a kollégáim egyként fogtak össze, hogy segítsenek Balázsnak állást találni, akár tanácsokkal, akár konkrét kapcsolatok felkutatásával és aktivizálásával, de nagyon sokat segítettek nekünk.
A jegyeket egyébként Balázs meglepetésként vette, melléjük egy Lucrecia Borgiáról szóló könyvet is kaptam. Mivel amennyire lehetett feltankoltunk otthonról hozott könyvekkel, eddig nem vettünk ilyesmit itt, de azért már körbenéztünk a kínálatot illetően. Nagyon érdekes egy új könyvvilágba belecsöppenni, olyan művek, írók közül válogathatunk, akiknek otthon hírét sem hallottuk, legyenek akár kiwik, angolok, amerikaiak vagy máshonnan a nagyvilágból. Új ablak nyílt számunkra a világra, mindenképpen ki fogjuk használni.
Ha már a kultúrát választottam a poszt témájául, el kell mondanom, hogy Új-Zéland nem Európa; nagyon sok értelemben nem az. Az építészet szinte teljesen hiányzik, leszámítva a klasszikus újvilágbeli tornácos épületeket és anglikán templomokat, állandó operatársulat nincs, és a múzeumok is inkább maori és helytörténeti emlékekkel büszkélkednek, mintsem reneszánsz festményekkel. Színházban még nem voltunk, így erről majd akkor nyilatkozom, ha már láttunk pár darabot. Egyszóval a kultúrális élet nem hasonlítható mondjuk Londonhoz vagy New Yorkhoz. Ez adódik az ország fiatal korából, kis népességéből, illetve elszigeteltségéből. Ebből származik egyébként sok előny is, például a páratlan természeti értékek és az egészen laza és emberléptékű életmód. Egyébként a helyiek nagyon is kíváncsiak a világra, minden érdekli őket, ami európai vagy "Nyugati" kultúrtermék, magukat pedig nyugatinak tekintik, habár a Csendes óceánon élnek. Harcoltak is mindkét világháborúban az angolok oldalán, ezt az örökséget élénken ápolják is. Az itteni kultúra európai gyökerű, így számunkra könnyebben értelmezhető, mint például az ázsiaiak számára, de mégis sok mindenben különbözik a miénktől.
Az első fontos különbség a bizalom: az emberek megbíznak egymásban és ennek megfelelően is viselkednek. Ha valaki mond valamit, azt feltétel nélkül igaznak tekintik, ennek megfelelően az adott szó kötelez, a szóbeli megállapodásnak ereje van. A boltban automata, pénztáros nélkül kasszák is vannak, a moziban nincs jegyszedő, be lehetne menni jegy nélkül is, sok múzeumban becsületkassza működik. Nem zárják az autókat, házakat, irodákat, nincs biztonsági őr szinte sehol, a rendőrök egyedül és fegyver nélkül járnak. Utóbbiból már akadtak is problémák.
Másik nagyon szembetűnő különbség a széles társadalmi együttműködés: alacsony szintről induló szerves együttélés jellemzi a közösségeket, rengeteg a klub és csoportosulás, nagyon sokan vállalnak önkéntes munkát valahol, és egyszerűen odafigyelnek egymásra az emberek. Ennek pozitív hozadéka a bolttól kezdve, a bankon át, a munkahelyig mindenhol tetten érhető. Például a kollégáim egyként fogtak össze, hogy segítsenek Balázsnak állást találni, akár tanácsokkal, akár konkrét kapcsolatok felkutatásával és aktivizálásával, de nagyon sokat segítettek nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése