A holnapi két szempontból is különleges nap lesz Új-Zélandi életünkben: költözünk Hamiltonba és a munka ünnepe miatt nem kell dolgozni menni.
Hamiltont egyelőre nem igazán ismerjük, de annyit már tudunk, hogy a város csatlakozott a Metropotilan operaház illetve a Theatre of London élő közvetítéseihez, ami azt is jelenti egyben, hogy hamarosan láthatunk operát, konkrétan Donizetti Boleyn Annáját (ha lesz még jegy), az operavilág óriási szoprán világsztárjával, Anna Netrebko-val a címszerepben. Ez az opera a bel canto korszak egyik kiemelkedő darabja. Már láttunk egy ilyen közvetítést Budapesten is, és még így vásznon keresztül is hatalmas élmény. Ehhez az élő közvetítési lánchoz vagy harminc itteni mozi csatlakozott, ami szerintem igazán nagy lelkesedést tükröz. Ennek nyilvánvalóan az is az oka, hogy Új-Zélandon nincsen állandó operatársulat, csak szezonon kívül rendeznek előadásokat vendégtársulatok meghívásával. Ez valószínűleg az itteni télen fog történni, majd utánanézünk a programnak, nehogy lemaradjunk.
Ezen kívül magam is előadóként bizonyítottam a héten (ugyan nem énekeltem, mindenki nagy megelégedésére), ugyanis meghívtak, hogy tartsak előadást a munkámról egy rotary clubban (ezek különböző féle témák köré csoportosuló körök, akik szabályos időközönként találkozókat rendeznek és vendégeket hívnak előadni). Az előadásra körülbelül húsz ember jött el, amit igen hízelgőnek találtam. A közönség főleg középkorúakból és idősebbekből állt, de ez nem vont le semmit a lelkesedésükből a környezetvédelem irányában. Igyekeztem érdekességeket mesélni nekik, illetve megpróbáltam kívülről, egy külföldi szemével láttatni Új-Zélandot környezetvédelmi szempontból, már amennyire eddigi helyi tapasztalataim engedték. Mikor végeztem a mondandómmal élénk beszélgetés indult a témában, sokaknak volt hozzáfűznivalójuk a hallottakhoz, igazi élmény volt látni, ahogy beindulnak a kerekek a fejekben. Az előadás mindenkinek nagyon tetszett és érdekesnek is találták, még azt is kilátásba helyezték, hogy meghívnak a Hamiltoni találkozóra is valamikor a jövőben.
Most lassan elkezdünk pakolni ismét, összeszedjük összes holminkat és továbbállunk, immár az 5. helyre eddigi Új-Zélandi életünk során. Nagyon várjuk már, hogy berendezkedjünk kis házunkba és végre tovább maradjunk valahol pár hétnél.
Hamiltont egyelőre nem igazán ismerjük, de annyit már tudunk, hogy a város csatlakozott a Metropotilan operaház illetve a Theatre of London élő közvetítéseihez, ami azt is jelenti egyben, hogy hamarosan láthatunk operát, konkrétan Donizetti Boleyn Annáját (ha lesz még jegy), az operavilág óriási szoprán világsztárjával, Anna Netrebko-val a címszerepben. Ez az opera a bel canto korszak egyik kiemelkedő darabja. Már láttunk egy ilyen közvetítést Budapesten is, és még így vásznon keresztül is hatalmas élmény. Ehhez az élő közvetítési lánchoz vagy harminc itteni mozi csatlakozott, ami szerintem igazán nagy lelkesedést tükröz. Ennek nyilvánvalóan az is az oka, hogy Új-Zélandon nincsen állandó operatársulat, csak szezonon kívül rendeznek előadásokat vendégtársulatok meghívásával. Ez valószínűleg az itteni télen fog történni, majd utánanézünk a programnak, nehogy lemaradjunk.
Ezen kívül magam is előadóként bizonyítottam a héten (ugyan nem énekeltem, mindenki nagy megelégedésére), ugyanis meghívtak, hogy tartsak előadást a munkámról egy rotary clubban (ezek különböző féle témák köré csoportosuló körök, akik szabályos időközönként találkozókat rendeznek és vendégeket hívnak előadni). Az előadásra körülbelül húsz ember jött el, amit igen hízelgőnek találtam. A közönség főleg középkorúakból és idősebbekből állt, de ez nem vont le semmit a lelkesedésükből a környezetvédelem irányában. Igyekeztem érdekességeket mesélni nekik, illetve megpróbáltam kívülről, egy külföldi szemével láttatni Új-Zélandot környezetvédelmi szempontból, már amennyire eddigi helyi tapasztalataim engedték. Mikor végeztem a mondandómmal élénk beszélgetés indult a témában, sokaknak volt hozzáfűznivalójuk a hallottakhoz, igazi élmény volt látni, ahogy beindulnak a kerekek a fejekben. Az előadás mindenkinek nagyon tetszett és érdekesnek is találták, még azt is kilátásba helyezték, hogy meghívnak a Hamiltoni találkozóra is valamikor a jövőben.
Most lassan elkezdünk pakolni ismét, összeszedjük összes holminkat és továbbállunk, immár az 5. helyre eddigi Új-Zélandi életünk során. Nagyon várjuk már, hogy berendezkedjünk kis házunkba és végre tovább maradjunk valahol pár hétnél.
Szívesen meghallgattam volna az előadásodat, sajnos nem tudtam elmenni :(
VálaszTörlésMajd a következőre :)
VálaszTörlés