Miután megmásztunk pár hegyet egy picit elegünk lett a teljesítménytúrákból és úgy döntöttünk, hogy lötyögünk egy napot az óceánparton. El is indultunk a Coromandel-félsziget irányába, de nem jutottunk addig, a Waihi beach szépsége marasztalt minket a Taurangai öbölben.
Kilenc kilométernyi homokos óceánpart lett a jutalmunk, illetve fish and chips, kávéval és később barna sörrel (Tui, helyi márka) egy kis tengerparti caféban.
Ezen a keleti parton jóval békésebb az óceán, mint a nyugati oldalon, ahol szinte felemészti erejével a partot. Itt sokkal hívogatóbb is. De nem szabad csapdába esni, a víz egyelőre hideg, így komfortérzet hiányában a fürdéssel várunk még pár hetet. De az idő már meleg, így csavarogni kellemes volt a homokban.
Waihi beach népszerű nyaralóhely, tele hétvégi házakkal, szörfösökkel, életmentőkkel és végtelenül lelazult hétvégézőkkel. A hely szellemét most kissé beárnyékolja, hogy a megfeneklett, Rena nevű teherszállító hajóból ismét szivárogni látszik az olaj, ami az innen délre, nem túl messze lévő Taurangai-öböl tengerpartjait veszélyezteti. Reméljük a védekezési munkálatok sikerrel járnak és nem önti el több olaj ezt a csodaszép partvidéket.
Azért, nehogy már hegy nélkül maradjunk, fel is másztunk a közeli Anzac bay felett magasodó dombra, ahonnan pazar kilátás fogadott minket a nyílt óceánra és a másik oldalon lévő öbölre.
A tengerparti részen végig dűne- és madárvédelmi területek vannak, itt kijelölt ösvényeken lehet kimenni az óceánhoz, nehogy háborgassuk a fészkelő tengeri madarakat, illetve a homokdűnéket.
A strand teljes hosszában vannak nyilvános WC-k, öltözők és zuhanyozók, mindenhol kultúrált állapotban és szappannal felszerelve. Nagyon szeretem, hogy odafigyelnek ezekre a dolgokra, ettől az ember sokkal jobban érzi magát. Az egyik madárvédelmi területnél a parkolóban olyan automata mellékhelyiség volt, ami zenét is játszott a megfáradt kirándulónak. Ezen jót derültünk, mivel a "semmi közepén" erre azért nem számítottunk.
Összességében egy nagyon nyugodt, relaxálós szombati napot töltöttünk Őfelsége, a Csendes-óceán társaságában. Ezért is megéri itt élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése