Az egyik gitt, aminek a rágását nem tudom abbahagyni az országok összehasonlitó elemzése. Mivel lett egy gyermekünk, ezért új lendületet kaphat a szubjektiv és statisztikailag nem megalapozott tevékenység, ime:
Új-Zélandon a gyerekneveléshez kapcsolódó megdönthetetlen diszciplina nagyjából abban teljesedik ki, hogy a csecsemőt szoptató anya akkor is alkalmas, ha közben dohányzik, piál, más szempontból elhanyagolja a gyermekét, pl. egyetlen oltást sem adat be a gyermeknek, amit egyébként retorzió nélkül meg is tehet sajnos. Viszont az anya aki nem szoptat a körülményektől függetlenül (pl. nem tud, apró körülmény) alkalmatlan. Ezt látni, hallani, esetleg megtapasztalni elég megrázó élmény, na de hála az utazás lehetőségének, sikerült megtapasztalni, hogy ennek már létezik egy sokkal szofisztikáltabb rendszere is.
Kötődő nevelés. Az első logikus, de általában nem felvetődő kérdés, hogy vajon milyen lehet a nem kötődő nevelés. Ki kötődik kihez? Akkor anyuka kötődik a gyerekhez? apuka is kötődhet? Szerencsére a kötődő nevelésnek vannak teljesen egzakt módon meghatározható kritériumai (listáért és további épületes baromságokért, ide kattintson) és ezek közül a legplasztikusabb a hordozó vs. babakocsi. Aki hordoz, kötődik. Akkor is ha a gyerek utálja, neki leszakad a dereka, aki meg nem, az nem kötődik, tehát alkalmatlan. Szerencsére, a dolog monitorozható, akár köztereken is lehet kötődni illetve nem kötődni. Idáig értettem is, de akkor az egyik legkedvesebb ismerősünk felvilágositott, hogy a szakboltban óvatosan kérdezősködni praktikus hordozó témában, mert a kérdés nem annyira egyszerű, lévén a hordozóból van CSATTOS és KÖTŐS is. A frontvonalak pedig meglehetősen merevek az ember pedig egy túlságosan rugalmas állásponttal könnyen két tűz között találhatja magát. Úgyhogy a szakbolt defenzive kimaradt Magyarországon. A kötős verzióval szemben amúgy is fentartásaim vannak, mivel még ember nem találkozott másik élő emberrel aki, elsőre, másodikra, harmadikra, sokadikra csak úgy magától, gyerekkel fel tudta volna magát kötni, ezért természetesen van olyan fizetős szolgáltalás amin ezt megtanitják. Ebben én pedig hippi bőrbe bújtatott vadkapitalista ármánykodást látok, hiszen nem kell ahhoz autószerelmesnek lenni, hogy tudjuk, ma már az autógyáraknak nem autót eladni az igazán nagy bolt, hanem márkaszervizt üzemeltetni.
A szoptatási gestapotól szerencsére sikerült a kórház kijáratában megszabadulni, minden más kisérletnél, nem voltunk rákényszerülve, hogy figyeljünk. A továbbiakban már jóval több szerencsénk volt az egészségügyi rendszerrel és sok, immáron használható támogatást kaptunk. Bár a stressz igy sem maradt el, de azért ez az időszak is sikeresnek könyvelhető el.
Nekünk van babakocsink (itélkezni kommentben csak moderálás után lehet, ami viszont nagyon liberális, bocsánat), hordozónk: csattos (amikor vettük azért választottuk, mert tetszett, hogy babával együtt is könnyű felvenni, ki- és bekapcsolni, stb. akkor még nem sejtettem persze, hogy azért vettük mert ideológialag nem voltunk még elég képzettek a döntés meghozatalára). A legelején hordozó volt, a gyerek imádta, mert nagyon nem mozgolódott még ugyanakkor a szülő gyerek távolság még elfogadható volt, mi is imádtuk, mert sokkal könnyebb volt az első gyerekes szülők elsődleges hobby-ját gyakrololni, figyelni, hogy még életben van-e a gyerek. Aztán az aprólék elkezdett forgolódni és ehhez sokkal kényelmesebbnek találta a babakocsit, mi pedig fél méterről aggódtunk tovább. A következő körben vegyes üzemelés következett, mert a hordozót már úgyis lehetett használni, hogy az utas előre felé néz, amit imádott a teherhordó terhelése pedig határértéken belül volt, főleg a cukiság kompenzációs hatását figyelembe véve. A határérték meghaladás után újra csak babakocsi, amit most unt meg. Mivel teljesen egyedül tud már három-négy lépést tenni, legalább egy kezét fogva pedig meg tudja tenni a mászókától a hintáig tartó kb. 15 méteres távolságot a játszótéren, úgy itélte meg, hogy a babakocsi burzsoá csökevény, annak aki tud járni. A hatótávolság elérése után pedig a szülő akár fel is veheti a karjába. Igy a babakocsi csak különleges esetben, a pártvezetőség felé benyújtott irásos kérés elfogadása után megengedhető. Mivel a kérelem papirból van, amit egy tiz hónapos be tud gyömöszölni a szájába ezért egyelőre még jók vagyunk jóváhagyás ügyileg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése