Tavaszi szél változást áraszt

A címben szereplő változás szele ismét felénk fújdogál, most már írhatnám, hogy szokás szerint. Egyik barátunk vallja, hogy az életünknek egyszerre csak egy szegmensét - munka, lakás, magánélet - változtassuk meg drasztikusan, ne többet egyszerre. Ezzel az alapelvvel egyetértek, most a körülmények mégis úgy hozták, hogy nem követem. 

Egyébként a gondolat gazdája is Magyarországról költözött Ausztráliába, a fenti mondat ezután, tapasztalatból született meg. Aki nézett már szembe egy ilyen gyökeres változással, az könnyen megérti ezt a véleményt. De akkor vegyük is sorra, hogy mi és miért fog ismét megváltozni az életünkben. Mint azt a kedves olvasó már korábbról tudja, én Cambridge-ben dolgozom, míg Balázs otthonról, illetve az aucklandi irodából tolja a cég és a saját szekerét. A két helyszín közötti távolság országúton 120km, másfél óra vezetéssel dugó nélkül. Összeadva az aucklandi iroda három órányi ingázást jelent naponta, ugyan csak egy héten kétszer. De akkor is. Meg persze a benzin, a türelem és az ember józan esze. Ezek mind kiverték nálunk a biztosítékot és megszületett az igényünk a  változtatásra. 

Mivel Balázs munkahelyén sok lehetősége van fejlődni és előrelépni, így rám maradt a helyszín- és munkahelyváltás. A cél Auckland. Meg is kezdtem a pályázást egy új, friss önéletrajz megszerkesztése és némi elszántság összegyűjtése után. Mivel mindig kis cégnél dolgoztam, ezúttal nagy cégeket céloztam meg. Jót tesz a változatosság meg persze egy másik típusú környezet megismerése. A jelentkezéseknél a minőségirányítás felé is nyitottam a környezetvédelem mellet. Ezzel a területtel itt Új-Zélandon kezdtem el foglalkozni és nagyon megtetszett, jól megy a rendszerető énemhez. Emellett pedig most több a lehetőség is benne. Több jelentkezés elküldése után, meglepően hamar, három cégnél is eljutottam az interjúk fázisába. Mindhárom elég nagy cég, így mindegyik megfelel ennek a kritériumnak. 

Első interjúm eléggé átlagos volt, ismerkedés, szituációs kérdések és néhány szakmai téma is persze, de azért csak érintőlegesen. Ez elsősorban az attitűd és a képességek felmérése. Ezen a körön túljutva visszahívtak második körre, mint később megtudtam immár csak egy másik jelentkezővel versenyzem. A második interjú a szakmai oldalról szólt és (számomra) szokatlan módon történt. Mikor bementem a tárgyalóba leültettek egy laptop elé és feldobtak egy témát, majd megkértek, hogy 45 perc készülést követően tartsak egy 10 perces ppt-s prezentációt az ötleteimről a feldobott témával kapcsolatban. Ezt a módszert egyébként három nappal előtte elmondták a telefonban, persze a témát nem árulták el, így készülni sem nagyon tudtam. Lement a prezentációm és úgy tűnik tetszettem nekik, bár még nem kaptam meg az ajánlatot, de az előjelek biztatóak. 

A második cégnél az interjúm megint tipikus első körös darab, annak minden ismerkedési és szituációs gyakorlatával. Tiszta násztánc az egész, kerülgetjük és szagolgatjuk egymást, a cég és én. Aztán ha egymásra kattanunk akkor jöhet az ismerkedés mélyebb szakasza, a második körös randi. Ennél a cégnél nekem kell visszajeleznem, hogy szeretnék-e második körre menni, vagyis, hogy a pozíció bemutatása után lenne-e kedvem továbbvinni a jelentkezésem. Még nem válaszoltam, de nemsoká ezt is megteszem.

A harmadik cégnél az első találkozóra holnap kerül sor, így erről még nincsenek élményeim. Megint tipikus első kört sejtek, násztánccal és puhatolózással. Be fogok róla számolni, addig pedig drukkoljatok!