kis (had)törénet

Egy előző posztban említettem, hogy a kerékpáros kirándulás alkalmával sikerült egy felvonulásba belebotlani Kawhia-ban, április 25-én. Az esemény neve ANZAC day, Új-Zéland életében nagyon fontos nemzeti ünnep, parádéval és ANZAC napi pipacs kitűzővel. Ez a nemzeti büszkeség kollektív megélésének jelentős napja.

Április 25.

Úgy alakult a dolog, hogy április végére a járműpark már-már családtagnak minősülő tagokkal bővült, legalábbis bent alszanak. 2x2 kerékkel több lett.

Barlangi csillagok

Múlt hétvégén a természet egyik csodáját szemlélhettünk meg testközelből. Mikor az ember csodát lát, kissé átértékeli magában azt, amit eddig gondolt a világról. Hirtelen eltörpülünk a természet nagysága mellett, találékonysága és sokszínűsége pedig ámulatba ejt. Ámulatunk tárgya pedig nem más mint egy pici világító kukac a barlangi éjszakában.

Kés, villa, rákolló

A mai posztban főzni és enni fogunk, úgyhogy fakanalat, kést, villát előkészíteni!

Identitás(okk) külföldön

A Határátkelő blogon az utóbbi időben több poszt is foglalkozott az identitás megélésével. Az egyiket azért ajánlom, mert véleményem szerint egy Magyarországon nagyon is releváns álláspontot fogalmazott meg, meglehetősen plasztikusan. A mi helyzetünk annyiból speciális, hogy még nem vagyunk itt olyan régen, hogy a kérdésben bármi eldőlt volna, viszont ízelítőt már kaptunk miként megy ez errefelé:

Sikeres kézbesítés

Az itteni postáról érintőleg esett már szó, de most egy alkalom okot ad rá, hogy mélyebben elmerüljek a témában. Az NZ Post, Gabi nagymamájának szava járásával élve egy csoda. Lenne, ...

Madár? Gyümölcs? Ember? Jelkép?

A címből már kitalálhattátok, a mai posztban a kiwiről lesz szó. Múlt hétvégén újra jártam a Maungatautari parkban, ezúttal egy kiwi szabadon engedésének voltam tanúja.